Elektronika 7. – Soros kapcsolás

Elektronika 7. – Soros kapcsolás

Elektronika 7. – Soros kapcsolás

Loading Likes...

Több fogyasztó soros kapcsolása esetén az ellenállások értéke összeadódik. A fenti példában a 3 ellenállást helyettesíteni tudjuk egy ellenállással, aminek az értéke:

Ha nincs pontosan olyan ellenállásunk, amilyet keresünk, vagy nem gyártják, akkor az eredeti ellenállást helyettesíthetjük több kisebb ellenállás sorbakapcsolásával.

Folytonossági törvény

Soros kapcsolás esetén az áramköri elemeken ugyanakkora lesz az átfolyó áram áramerőssége. Nem mehetnek az egyik fogyasztóban gyorsabban a töltések, mint egy másikban, mivel egymás után vannak kötve. A közös áramerősségüket meghatározhatjuk a sorosan kapcsolt ellenállások eredőjéből és a rájuk kapcsolt feszültségből az ohm-törvény segítségével:

A huroktörvény

Kirchoff II. törvénye. Egy zárt hurokban a feszültségforrások összege meggyezik a fogyasztókon eső feszültségek összegével.

Az áramforrások feszültsége az ellenállások arányában oszlik meg a fogyasztókon. Ezt úgy vezethetjük le, ha alkalmazzuk az ohm-törvényt a közös áramerősségre, valamint az egyes ellenállásokra:

Retro karácsonyfa égősor

Régen a karácsonyfa égősorokban az izzók sorosan voltak kapcsolva és úgy kapcsolták rá a hálózati feszültségre. Mivel így megoszlott rajtuk a 230V, az egyes égőkön csak a feszültség törtrésze esett. Ha például 60 db égőből állt a füzér, az egyes lámpákon 230 V / 60 = 3,83 V esik.

Ha viszont az egyik égő kiég és megszakad az áramkör, a többi égő is kialszik, mivel a hurok egész hosszában megegyezik az áramerősség, amit a megszakadt rész lekorlátoz 0-ra.

Léteznek olyanok is, amiknél párhuzamos kapcsolást alkalmaznak, ott nem történik semmi, ha az egyik fogyasztónak végtelenre nő az ellenállása.

Leave a Comment

Az email címedet nem tesszük publikussá. A kötelező mezők *-ként vannak jelölve.

Show Buttons
Hide Buttons