Elektronika 1. – Az elektromos áram

September 26, 2020 / Írta: Ambrus

Loading Likes...

Az atom

Az atommodell fejlődése:

• Dalton (1803) – Vannak atomok, amik gömb alakúak
• Thomson (1904) – Az atom olyan, mint egy mazsolás puding. Pozitív és negatív töltések.
• Rutherford (1911) – Pozitív atommag, körülötte negatív elektronok keringenek.
• Bohr (1913) – Az elektronok különböző energiaszinteken helyezkedhetnek el, körpályán mozognak.
• Schrödinger (1926) – elektronfelhő-modell: Az elektronok egy sávban mozognak, pozíciójukat nem lehet meghatározni, csak tartózkodási valószínűségüket. Az elektronoknak anyagi és hullámtermészetük is van.

Töltések

Egy atomban alapvetően ugyanannyi proton és negatív részecske van, így kifelé semleges. Ha több vagy kevesebb elektron van, mint amennyi proton, akkor negatív, vagy pozitív töltésű lesz a részecske, és már ionról beszélünk.

Több elektron → negatív töltés → anion
Kevesebb elektron → pozitív töltés → kation

Az elektronoknak és a protonoknak ugyanakkora nagyságú töltésük van, ezt nevezzük elemi töltésnek. Hogy könnyebb legyen számolni, bevezettek egy új mértékegységet, a coulombot.

1C töltés megegyezik 6,24 ⋅ 10 ¹⁸ elemi töltéssel.

Elektromos mező

Az eltérő előjelű töltésű részecskék vonzzák egymást, a megegyező előjelűek pedig taszítják egymást.

Azt a mezőt, ami az elektromos töltések egymásra gyakorolt hatását közvetíti, elektromos mezőnek nevezzük.

Az áram

Az elektromos áram töltött részecskék áramlása. Ezek a töltések lehetnek elektronok fémes vezetőkben, folyadékokban pedig ionok.

Az eletromos áram hatásai

• Hőhatás (pl. vasalóban, számítógépek processzorában, izzókban)
• Mágneses hatás (pl. elektromágnes)
• Kémiai hatás (pl. galvánelem, elektrolízis)
• Fényhatás (pl. LED, fénycső)
• Mechanikai hatás (pl. elektromotor)
• Élettani / fiziológiai hatás (áramütés -> izmok összehúzódása, égési sérülések)